Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Életcél

A cikk szerzői jogvédett, másolása vagy további felhasználása nem engedélyezett!

eletunk_kep1.jpg

Történetem a hatvanas években, egy szép nyári napon kezdődött. Akkoriban még a nyár kellemes volt, a hőmérséklet nem haladta meg a 27 fokot, mégis melegnek éreztük és a nap sugarai elől a fák árnyékában kerestünk menedéket. Ez a nap is úgy indult, mint a többi. Gréta még sem érezte jól magát, a hely már szűkös volt számára, szeretett volna kinyújtózni és nagyon vágyódott abba a világba, amit a hosszú hónapok alatt elképzelt. A távolból érkező hangok és a zene is nagy hatással voltak rá, azonban a magány és a sötétség már zavaró volt számára. Az idő nagyon közel volt, érezte a hívó hangot, szíve erősen dobogott, izgatottan várta a nagy pillanatot.

Eljött a várva várt perc, végre megérkezett. Örömében felsírt: Itt vagyok!... eletunk_kep2.jpgA hirtelen változás kissé megviselte, érezte az őt körülvevő érzelmek sokaságát, amin ismét elpityeredett, de a puha ruhában, és egy biztonságot adó kézben megnyugodott. Boldog volt, hogy itt van, nagy reményekkel és tervekkel érkezett, olyan régen várta már ezt a napot. Miután kipihente magát, érdeklődve szemlélte a külvilágot. Próbálta értelmezni a szavakat, érzelmeket, amik nap, mint nap körül vették, de ez még nehézséget jelentett számára. Teltek a hetek, a hónapok, új és új ismereteket szerzett, kezdte felfedezni az áhított világot. Voltak kellemes és kellemetlen tapasztalatok, nem mindig értette, mi miért történik. A kedves arcok mögött, hogyan férnek meg a hamis szavak, a nevetéshez miért társul színlelt érzelem. Úgy érezte, még keveset tud, a megértéshez több idő kell. Így mindig új lendülettel és optimizmussal vágott bele egy új nap eseményeibe. Megismerte a szavak hatalmát, miként lehet a hang változtatásaival megérinteni valakit, attól függően, mit akart vele elérni. Rájött, hogy ez játszma ő és a környezete között és igyekezett tapasztalatait bővíteni. Sírt vagy nevetett a szerint, hogy mit akart elérni.

Élete során Gréta sok tapasztalatot szerzett, s bár ömlesztve kapta az információkat, neki kellett megtalálni valódiságuk mibenlétét. Világunkban szavak vesznek körül, emberként így tudunk kommunikálni, azok nagy része mégis hamis, mert minden élethelyzetben játszunk. Aztán megtapasztaljuk, hogy olykor a kegyes hazugság is lehet jó. Az érintés és a szavak sokszínűsége is rengeteg formában használható, kizárólag a viszonyulásunk dönti el, hogy jó vagy rosszként értékeljük. Mindenki másként reagál egy eseményre, s hiába nézünk egy irányba, mégis mást látunk. Egyénenként a saját tapasztalataink, befogadási képességeink alapján döntünk és ítélkezünk. A tudatalattink segít, amennyiben nyitottak vagyunk és figyelünk ezekre a jelekre. Tükröt tartunk egymásnak minden egyes élethelyzetben, amiből tanulnunk kell, mert ezek az események értünk vannak, a fejlődésünket segítik.

eletunk_kep3.jpgSok év telt el, mire a kusza tapasztalások és felismerések világában egy apró szikra felgyulladt. Ez volt az értelem lángja, ami bevilágította azt a sötétséget, ami az évek során keletkezett. Nem könnyű eligazodni, mert az élet rohanásai, küzdései úgy lehúzzák az értelmet, hogy igen kemény munka visszahozni arra a szintre, ahonnan elindult, amin felismeri a hamis világban fel-feltűnő apró szikrákat és képes azokat értelmezni. Hosszú évek teltek el, mire Gréta erre a felismerésre jutott, s most értette meg leszületése lényegét. Miért is van itt, miért ebbe a családba akart leszületni, mit kapott tőlük és mit adott ő nekik

Hosszú utat jár be a lélek, mire ide eljut. A sors, sok olyan tapasztalást küld az életünkbe, amire szükség van a fejlődéshez. Ezeket persze nem értjük, félre értelmezzük, mert a környezet, a napi problémák elterelnek, a vesztések, csalódások pedig eltérítenek a valóságtól. Nem tudunk a jelenben létezni, a múlt eseményein kesergünk vagy jobb esetben a jövő lehetőségein álmodozunk. Pedig csak a most, a jelen létezik, a többi csak illúzió. De ez a kényelmes, mert ezekben nincs felelősség, mossuk kezeinket. Pedig az élet pont erre akar tanítani, a jelenben létezni és felelősséget vállalni a saját tetteinkért. Azért megy ennyire nehezen szinte minden létezőnek, mert nem a saját életüket élik, hanem másokét. Sok idő eltelik, mire erre rájönnek. Szegénység, nyomorúság és rengeteg fájdalmas esemény kell a felébredéshez, ki-ki maga dönti el, mennyi időt pazarol el erre az életéből. Ráadásul az út egyéni, nem lehet másoknak segíteni, mert csak a saját tapasztalását érti és tudja feldolgozni a lélek. Gréta életében is rengeteg információ került felszínre, s hogy azok valósak vagy sem, azt neki kellett eldöntenie. Ő is hibázott, tévedett és csalódott. Megértette, hogy mások véleménye az ő tapasztalatuk, azt nem szabad bizonyosság nélkül elfogadni.

 

Életünk célja a tanulás, a felismerés, a lelki fejlődés

 

Viszonyulásunk a világ eseményeihez, minden esetben a saját tapasztalásunkon, a megteremtett valóságunkon múlik. Események, melyekben mi csak résztvevők vagyunk, amit befolyásolni nem tudunk, mégis ebben a világban kell leélni az életünket. Sajnos az iskolában ehhez semmi féle tudást, segítséget nem kapunk, a saját tudatalattinkból kell felszínre hoznunk képességeinket és a legjobb tudásunk szerint kell ebben a kemény világba talpon maradnunk, megoldani a felkérdezéseket.

Mikor Gréta elérkezett élete utolsó napjaihoz, ugyanazt az izgalmat érezte, mint a születésekor, most azonban jóleső érzéssel tekintett vissza életére. A léleknek, a földi élet csak egy kirándulás. Gréta képes volt a felismerésre, bár az élet neki is sok pofont adott. A nehézségek között felismerni az értelmet és megérteni annak felénk küldött üzenetét, felelősséget vállalni a tetteinkért, nem könnyű feladat, ez egy hosszú tanulási folyamat. Nem szabad foglalkozni mások véleményével, támadásával, mert a tudatlanok olykor kinevetnek és kiközösítenek, de a lényeg, hogy mi magunk tudatosan haladjunk a célunk felé. Hiszen az utolsó pillanatban jóakaróink nem lesznek velünk, de ha ott lennénk, akkor sem vállalnák a felelősséget tanácsaikért.

Önmagunk megismerése, tudatosságunk elérése egy életen át tartó tanulási folyamat. Közben éljük az életünket, meg kell felelni sok egyéb körülménynek, de a legfontosabb a saját feladatunk, az ideérkezésünk megértése és megvalósítása.

 

eletunk_kep4.jpg

Életút SK - Spirituális oldal